|
|
|
2007-07-27 10:27:27, péntek
|
| |
| |
|
|
| |
ANGELUSZ RÓBERT: OPTIKAI CSALÓDÁSOK
Vagyis, gondolatok a lappangó (látáns) közvéleményről
Megjelent:
a Pesti Szalon Könyvkiadóban a Soros Alapítvány támogatásával 1996-ban.
Előszó
A kötet tanulmányai a közvélemény érzékelhetőségéről, társadalmi láthatóságának akadályairól és torzító tényezőiről szólnak.
Az elmúlt öt évben készültek, de a bennük megfogalmazott problémák, különösen a látens közvélemény problemetikája, hogy a valódi vélemények kendőzése, a magán- és nyilvános vélemények szétválása Kelet-Európában a közvélemény-formálódás alapjelenségei közé tartozik.
A túlcentralizált monolitikus hatalmi struktúrák és a korlátozott nyilvánosság feltételei között a véleménynyilvánítás - különösen a politikailag fontos kérdésekben - szükségszerűen tartalmazza a kényszer, a külső alkalmazkodás és az engedelmesség, esetenként a nyilvános behódolás jegyeit.
Az ilyen feltételek között működő társadalomban a közvélemény és kommunikációs folyamatainak értelmezése, a látens közvélemény koncepciójának kidolgozása meghatározó jelentőségű.
A hetvenes évek közepétől, a "hallgatás spirálja" elméletének színre lépésétől kezdve, a végzett kutatások, pl:
- Elisabeth Noelle-Neumann elméletének érintkezési pontjai a látens közvéleményről, mely szerint a kisebbségi vélemények a hallgatás spirálja következtében rendszerint a tényleges elterjedtségüknél kisebbnek látszanak.
Ennek ellenére, a korlátozott nyilvánosság feltételei között a hallgatás spirálja nem alkalmas a közvélemény kommunikációs jelenségeinek körvonalazására.
A közvélemény formálódásának kelet-európai folyamataiban a vélemények kvázi-statisztikai érzékelése másodlagos jelentőségű a "hivatalos vélemény" észleléséhez képest.
Emellett fontos tényező az is, hogy az emberek különböző témákban hogyan fogják fel a vélemények szabadságfokát.
A kimondhatóság feltételeinek javulása számottevően megnöveli a dekralált vélemények mögött lappangó "más irányú meggyőződések" nyilvánossá válásának esélyeit és közvélemény-dinamikai hatását.
A rendszerváltás során lezajlott nagy sebességű véleményváltozások például a látens közvélemény áramlata nélkül aligha magyarázhatók.
A magán- és nyilvános vélemények szétágazása: a kettős gondolkodás, a szerepjátszás szindrómái mindenekelőtt a társadalmi láthatóság feltételeit befolyásolják.
Az álcázások és a mimikri=(színlelt alkalmazkodás) különböző megnyilatkozási formái rontják a közvélemény valódi megismerését és a társadalmi valóság áttekinthetőségét, mindennapossá teszik a hamis látszatokat, a félhomályt, az optikai csalódásokat.
A korlátozott nyilvánosság feltételei és játékszabályai, valamint a tradícionális és az újabb keletű tabuk kiterjedt övezetei következtében Kelet-Európa a legutóbbi időkig a pluralizmus=(többféle) ignoranciájának=(tudatlanságnak, műveletlenségnek) táptalaja, sajátos rezervátuma volt, ahol a kettős gondolkodás kommunikatív stratégiái évszázados történelmi hagyományokra tekintenek vissza.
Jórészt ezzel magyarázható, hogy a kötet tanulmányai kivétel nélkül érintik a pluralizmus téves észlelésének jelenségeit, sőt, a három utolsó írás kifejezetten ezeket állítja az elemzés középpontjába.
Az itt közzétett tanulmányok is tükrözik a tudás- és a kommunikáció-szocilológiai megközelítésmódok összekapcsolását, továbbá az érvényességi kérdések fokozott előtérbe állítását.
A nyilvánosság szerkezete ma is a társadalmi láthatóság legfontosabb összetevője.
Azonban a társadalmi látásviszonyok a nyilvánosságnál lényegesen átfogóbb, szövevényesebb terület, amelynek zavarai nem tekinthetők csupán a nyilvánosság strukturális következményeinek.
A "technikai látásviszonyok", a mindennapi érintkezés szükségszerűen hibás mintaválasztásai, a társadalmi hálózatok homofil=(azonos hangzású, de eltérő jelentésű) szerveződése, a lokális=(helybeli) társadalmi kontextusok=(egységek), a nyilvános szereplési hajlandóság rétegspecifikus=(rétegjellemző) és individuális elétérései önmagukban is számottevően befolyásolják a társadalmi láthatóság feltételeit.
Cél: a szélesebb terület - a társadalmi optika=(megvilágítás, látásmód) - rendszeres kutatása.
A rejtőzködéstől a megnyilatkozásig
A látens=(lappangó, rejtett) közvélemény természetrajzához
A viharos politikai változások, az előre nem látható, nagyszabású átrendeződések éve volt Magyarországon 1989.
E változások különböző mélységben és hatékonysággal a társadalomnak szinte valamennyi szféráját érintették.
A leglátványosabb fordulat a nyilvános kommunikáció, illetve a közvélemény formálódásában ment végbe.
Új, hosszú ideig mesterségesen háttérbe storított témák kerültek a nyilvánosság homlokterébe.
Korábban majdnem mindenki által tiszteletben tartott evidenciák és megkérdőjelezhetetlen tabuk váltak nyilvános politikai vita tárgyává.
Egyik napról a másikra gyökeres fordulat állt be: a többségben konform, a rendszer támogatását kifejezésre juttató vélemények helyére kritikus, elutasító, a szisztéma egészét megkérdőjelező vélemények léptek.
Az elmozdulások váratlanságának mozzanatát húzta alá az a felvétel is, amely 1986-ban 42 eseményről kérdezte meg, hogy az ezredfordulóig történő bekövetkezésüket az emberek mennyire tartják valószínűnek.
Valamennyi felsorolt esemény közül a rendszerváltozást minősítették a legkevésbé valószínűnek és egy ilyen változás lehetőségét is negatívan ítélte meg a közvélemény.
De az értelmiség még az átlagosnál is valószínűtlenebbnek tartotta a rendszerváltozást. (Lásd Dobossy I. - Nagy Lajos G.: Társadalmi problémák a közvéleményben. In: Az információ társadalmi útjai. Tanulmányok, Kossuth, Budapest, 1988/1989.)
Még a politikai élet számos hivatásos szereplője is tévesen ítélte meg a kialakuló tendenciákat, miközben az átalakulások sodró lendülete és tempója - köztük a közvéleményé is - a szakértők és a politikusok számára is a meglepetés erejével hatott.
Jelentős különbségek figyelhetők meg az akkori kormánypárti és az ellenzéki erők között.
Az uralmon lévő politikai erők általában tévesen ítélték meg az átrendeződés méreteit, határait, tempóját és szerepüket a kiépülő új politikai rendszerben.
Ezzel szemben az ellenzéki erők - bár a kibontakozó folyamatok mélysége, elemi ereje és az uralmon levő erők ellenállás nélküli összeomlása tartalmazott meglepő, váratlan mozzanatokat - egészében véve sokkal reálisabban ítélték meg a közvélemény átalakulásának várható irányait és összegződésüket a választói magatartásban.
A rendszerváltozás prognosztizálhatóságát nehezítette a rendszer több mint 40 éves fennállása, amely több generáció számára megszokottá és a szokás erejénél fogva bizonyos fokig természetessé tette a kialakult kereteket. Ilyen irányban hatott az ellentétes elképzelések nagymértékű háttérbe szorítottsága is.
A rendszer "archetípusában"=(ősképében) a "primer"=(elsődleges) tapasztalatok szerzése erősen korlátozott volt.
A hatalom monolitikus szerkezete és a rendszer zártsága kizárólagossá tette a hivatalos társadalomképet.
Alternatív elképzelések kialakításának, fordulatok jelzésének minimális volt az esélye. (Az ilyen típusú totalitárius társadalmak propagandarendszerének működéséről, a tömegkommunikáció és a személyes agitáció együttműködéséről a sikeres propaganda érdekében lásd A. Inkeles: Public Opinion in Soviet Russia. A Study in Mass Persuassion. Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, 1967.)
A magyar társadalom ugyan már az 1970-es években messze eltávolodott egy ilyen zárt totalitárius struktúra ideáltípusától, mégis, szelidített formában számos fontos elemet őrzött meg annak alapszerkezéből.
Noha a rendszer növekvő nyitottsága, a kommunikációs technikák fejlődése, meghatározott autonómiák megtűrése korlátozta a hivatalos társadalmi kép kizárólagosságát, a hatalom kényszerítő és kommunikatív eszközeinek olyan óriási potenciáljával rendelkezett, amelyhez képest a szembeforduló erők elenyészőnek látszottak.
Az előreláthatóság korlátai közé sorolható az is, hogy Magyarország lehetőségei meglehetősen függtek a globális erőviszonyoktól. A nemzetközi feltételrendszer pedig még sok tekintetben nyitott volt.
A lehetséges alternatívák bizonytalansága korlátozta a laikus vélemények formálódásának és demonstratív megnyilatkozásának esélyeit is.
Az ellenzéki véleményeket hosszú évtizedeken át visszaszorították, ezért a nyilvános kommunikáció intézményes korlátainak megszűnése után is csak lassan oldódhattak a félelem görcsei, és az emberek számottevő csoportjai továbbra is tartózkodnak a véleménynyilvánítástól.
A hazai fejlődésben - a Kádár-rendszer, a korábbi periódushoz képest "aki nincs ellenünk, az velünk van" jelszóval a politikai semlegességet - a véleménynyilvánítástól való tartózkodás szabadságát könyvelhette el.
Általánossá vált az a magatartás, hogy elhárítja magától a politikai állásfoglalások konfliktusait és politikai apátiába menekül. Tömegessé válik a kognitív disszonancia-redukciónak=(megismerési zavar-korlátozás) ez a formája.
A politikai apátiával összekapcsolódó - sajátos önvédelmi reakcióként értelmezhető - modern véleménynélküliség mellett Magyarországon elterjedtek a véleménynélküliség tradicionális formái is. (A társadalmi hierarchia alsó fokain élők.)
Ők rendszerint nem rendelkeznek az információk azzal a minimumával, amelyek lehetővé tennék a véleménynyilvánítást.
Az 1970-es évek közepén végzett kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy a "nyílt" véleménynélkülieknél lényegesen nagyobb a "rejtett" véleménynélküliek aránya. (Ezzel kapcsolatban lásd az alábbi munkákat: Angelusz R.-Csepeli GY.-Kulcsár I.-S.Molnár E.: A kommunikáció folyamata és a vélemények alakulása. TK, Budapest, 1975.; Angelusz R.-Pataki J.: Külpolitikai kérdések: Közönség és közvélemény. Rádió és Televízió Szemle, 1975. 2-3. sz.; Angelusz R. - Pataki J.: A jövedelemkülönbségek alakulása a közvéleményben. Rádió és Televízió Szemle, 1975. 4. sz.)
A rejtett véleménynélkülieknél a kinyílvánított vélemény nem rendelkezik azzal a minimális szilárdsággal, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a vélemény irányultsága megeállapítható legyen.
A "nyílt" és "rejtett" véleménynélküliek együttes aránya a felnőtt lakosság egyharmadát teszi ki.
A társadalmi hierarchia fokain felülről lefelé haladva hányaduk egyre növekedett, s az alacsonyabb létrafokokon ez megközelítette a megkérdezettek felét. (Lásd Angelusz R.: Kommunikáló társadalom. Gondolat, Budapest, 1983.)
Az 1980-as években végzett egyik "empirikus" (tapasztalati) kutatás még ennél is gyakoribbnak találta a "nyílt" és a "rejtett" véleménynélküliség előfordulását. (Lázár G.-Nagy I. G.: Politikai-ideológiai áramlatok a magyar társadalomban. In: Az információ társadalmi útja. Tanulmányok, Kossuth, Budapest 1988/1989.)
A véleménynélküliség heterogenitása és rendkivül magas aránya számottevően rontja a társadalmi látásviszonyokat, a politikai közvélemény és a választói magatartás előrejelezhetőségét.
Az erősen korlátozott előreláthatóság mellett fontos szerepet játszott a kelet-európai közvéleménynek az a nehezen megragadható rejtőzködő típusa is, amelyet látens közvéleménynek nevezünk.
A látens közvélemény jellegzetességei
A látens közvélemény rendszerint az olyan társadalmakra jellemző, amelyekben a nyilvános kommunikációnak számottevőek a korlátai.
A nyugati demokráciákban, ha elő is fordulnak a látens közvélemény fogalmához sorolható szindrómák, jelentőségük viszonylag csekélynek mondható, s így jól elhatárolandó attól a jelenség-együttestől, amely a kelet-európai társadalmak látens közvéleményét jellemzik.
A jelenség sajátos, rejtőzködő jellege miatt is nehezen kutatható, azonban, ha az ilyen közvélemény aktivizálódik, nem látens többé. (Vö. V.O.Key, Jr: Public Opinion and American Democracy. Alfred Knopf, New York, 1961. 263. o.)
A látensközvélemény tanulmányozását akadályozza az is, hogy a vélemények formálódása során különböző vonatkozásban merülhet fel a latencia problémája, s így sok esetben lényeges szempontoktól eltérő jellegű és különböző fajsúlyú jelenségek kapnak azonos megnevezést.
A látens közvéleménynek egy olyan fogalmát tanulmányoztuk, melynek bevezetése elsősorban a kelet-európai társadalmakban, mindenekelőtt a Magyarországon fellelhető közvéleménytípus jellegzetességeinek leírására alkalmas.
BMI |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: látásviszonyokat, rendszerváltozás, műveletlenségnek, bekövetkezésüket, jellegzetességei, kizárólagosságát, feltételrendszer, közvéleménytípus, megnyilatkozásig, mintaválasztásai, összekapcsolását, megnyilatkozási, állásfoglalások, összegződésüket, összekapcsolódó, túlcentralizált, körvonalazására, megeállapítható, elengedhetetlen, előreláthatóság, erőviszonyoktól, rétegspecifikus, bizonytalansága, alapszerkezéből, társadalomképet, nyilvánosságnál, tanulmányozását, váratlanságának, kommunikációnak, leglátványosabb, ignoranciájának, demokráciákban, ideáltípusától, átalakulásának, rendszerváltás, szükségszerűen, kötet tanulmányai, bennük megfogalmazott, látens közvélemény, valódi vélemények, túlcentralizált monolitikus, korlátozott nyilvánosság, politikailag fontos, külső alkalmazkodás, nyilvános behódolás, ilyen feltételek, hetvenes évek, végzett kutatások, látens közvéleményről, kisebbségi vélemények, hallgatás spirálja, tényleges elterjedtségüknél, ANGELUSZ RÓBERT, OPTIKAI CSALÓDÁSOK, Pesti Szalon Könyvkiadóban, Soros Alapítvány, Elisabeth Noelle-Neumann, Lásd Dobossy, Nagy Lajos, Public Opinion, Soviet Russia, Mass Persuassion, Harvard University Press, Angelusz, Molnár, Televízió Szemle, Pataki, Lásd Angelusz, Lázár, American Democracy, Alfred Knopf,
|
|
|
|
|
|
| kötet tanulmányai, bennük megfogalmazott, látens közvélemény, valódi vélemények, túlcentralizált monolitikus, korlátozott nyilvánosság, politikailag fontos, külső alkalmazkodás, nyilvános behódolás, ilyen feltételek, hetvenes évek, végzett kutatások, látens közvéleményről, kisebbségi vélemények, hallgatás spirálja, tényleges elterjedtségüknél, közvélemény kommunikációs, közvélemény formálódásának, emberek különböző, vélemények szabadságfokát, kimondhatóság feltételeinek, dekralált vélemények, rendszerváltás során, kettős gondolkodás, szerepjátszás szindrómái, társadalmi láthatóság, közvélemény valódi, társadalmi valóság, hamis látszatokat, optikai csalódásokat, újabb keletű, legutóbbi időkig, pluralizmus téves, három utolsó, elemzés középpontjába, érvényességi kérdések, nyilvánosság szerkezete, társadalmi látásviszonyok, nyilvánosságnál lényegesen, nyilvánosság strukturális, mindennapi érintkezés, társadalmi hálózatok, nyilvános szereplési, szélesebb terület, társadalmi optika=, viharos politikai, társadalomnak szinte, leglátványosabb fordulat, nyilvános kommunikáció, közvélemény formálódásában, nyilvánosság homlokterébe, másikra gyökeres, többségben konform, rendszer támogatását, szisztéma egészét, elmozdulások váratlanságának, ezredfordulóig történő, emberek mennyire, rendszerváltozást minősítették, legkevésbé valószínűnek, ilyen változás, információ társadalmi, politikai élet, kialakuló tendenciákat, átalakulások sodró, politikusok számára, meglepetés erejével, akkori kormánypárti, ellenzéki erők, uralmon lévő, átrendeződés méreteit, kibontakozó folyamatok, uralmon levő, közvélemény átalakulásának, választói magatartásban, rendszer több, szokás erejénél, kialakult kereteket, ellentétes elképzelések, hatalom monolitikus, rendszer zártsága, hivatalos társadalomképet, ilyen típusú, személyes agitáció, sikeres propaganda, magyar társadalom, 1970-es években, ilyen zárt, rendszer növekvő, kommunikációs technikák, hivatalos társadalmi, hatalom kényszerítő, szembeforduló erők, előreláthatóság korlátai, globális erőviszonyoktól, nemzetközi feltételrendszer, lehetséges alternatívák, laikus vélemények, ellenzéki véleményeket, félelem görcsei, emberek számottevő, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1613
- e Hét: 7121
- e Hónap: 15725
- e Év: 51666
|
|
|
Offline
